Mit csinál egy terápiás kutya valójában?

PÉLDÁK A MINDENNAPI MUNKÁRA, HELYSZÍNEKRE ÉS VALÓDI TÖRTÉNETEKRE

Amikor azt mondjuk, hogy „terápiás kutya”, sokaknak egy kedves kutya jut eszébe, aki odamegy az emberekhez, megsimogatják, mindenki mosolyog – és tulajdonképpen ennyi.

A valóság ennél sokkal összetettebb.

A terápiás kutya nem egyszerűen jelen van egy foglalkozáson. A kutya és felvezetője egy előre meghatározott cél érdekében dolgozik együtt a szakemberekkel.

Egyik nap egy óvodás gyermek finommotorikájának fejlesztésében vesz részt, máskor egy második osztályos matematikaórán segít fenntartani a gyerekek figyelmét. Egy másik foglalkozáson az együttműködés, a kommunikáció vagy éppen a kutyáktól való félelem oldása kerülhet középpontba.

A foglalkozásokon mindig az adott csoporthoz, gyermekhez és fejlesztési célhoz igazítjuk a kutya szerepét.

Nem a kutya „terápiázik” egyedül

Talán ezzel érdemes kezdeni.

A terápiás kutya nem önálló terapeuta.

Mindig egy képzett kutya–felvezető páros dolgozik, általában pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő szakember vagy más segítő szakember által meghatározott célok mentén.

A kutya a folyamat része. Lehet:

  • motiváló társ,
  • közvetítő az ember és a feladat között,
  • a figyelem fókusza,
  • játékpartner,
  • egy feladat aktív résztvevője,
  • vagy egyszerűen egy nyugodt jelenlét, amely segít oldani egy helyzet feszültségét.
Ugyanazt a fejlesztési célt sokszor teljesen más élménnyé tudja tenni a kutya jelenléte.

Mit csinálhat konkrétan egy terápiás kutya?

01

Segíthet a finommotorika fejlesztésében

Egy gyermek számára önmagában nem feltétlenül izgalmas feladat különböző tárgyakat megfogni, csipeszt használni vagy meghatározott mozdulatokat ismételni.

De ha mindez egy kutyás feladat része, a gyermek számára már lesz története és célja.

  • jutalomfalatot helyezhet egy tartóba,
  • különböző tárgyakat választhat ki a kutya számára,
  • feladatkártyákat foghat meg vagy helyezhet el,
  • eszközöket készíthet elő egy kutyás játékhoz.
02

Segíthet a kommunikációban

Egy terápiás kutyával rengeteg természetes kommunikációs helyzet alakítható ki.

A gyermeknek például:

  • meg kell szólítania a kutyát,
  • ki kell mondania a nevét,
  • el kell mondania, mit szeretne,
  • utasítást kell adnia,
  • vagy el kell magyaráznia egy társának, mit csináljon.

A kutya ilyenkor természetes motivációt ad a kommunikációhoz.

03

Segíthet az együttműködés és a csapatmunka gyakorlásában

Egy csoportos foglalkozáson nem mindig egyetlen gyermek dolgozik a kutyával. Lehet olyan feladat, amelyhez többen kellenek.

A sikerhez figyelniük kell egymásra, várniuk kell, meg kell osztaniuk a feladatokat, és időnként kompromisszumot kell kötniük.

Így játékosan jelenhet meg a csapatmunka, az egymásra figyelés és az együttműködés gyakorlása.

VALÓDI PÉLDA

Egy terápiás kutya a matekórán?

Igen.

És talán ez mutatja meg legjobban, hogy a terápiás kutya munkája mennyivel több annál, hogy a gyerekek megsimogatják.

„Két hetente jönnek »Tappancsolni« hozzánk matek órára a 2. osztályosokhoz…”

Egy pedagógus visszajelzése szerint a gyerekek fogékonyabbak ezeken az órákon, ezért még a nehezebb tananyagot is szívesen időzíti a kutyás alkalmakra.

De hogyan kerülhet egy kutya a matematikaórába?

  • a gyermek megszámolja a kutyának szánt tárgyakat,
  • matematikai művelet eredménye alapján választ feladatot,
  • megfelelő számú jutalmat készít elő,
  • egy számítás eredményének megfelelő állomáshoz vezeti a kutyát,
  • vagy egy játék részeként old meg feladatokat.
Ilyenkor nem a kutya tanít matematikát. A pedagógus tanít. A kutya pedig olyan motivációs és interakciós lehetőséget teremt, amelyre felépíthető a tananyag.

Mit csinál egy terápiás kutya az óvodában?

Óvodában egészen más feladatokra lehet szükség, mint egy iskolai tanórán.

A kisebb gyermekeknél például előtérbe kerülhet:

figyelem szabálykövetés várakozás egymásra figyelés kommunikáció mozgás finommotorika társas kapcsolatok

Egy jól felépített foglalkozáson a gyermek sokszor úgy éli meg: „Játszottam a kutyával.”

Közben azonban a szakember pontosan tudja, hogy az adott játékban milyen készségeken dolgoztak.

Egy terápiás kutya segíthet annak is, aki fél a kutyáktól?

Igen, de itt különösen fontos a fokozatosság és a szakmailag felépített folyamat.

A cél természetesen nem az, hogy egy kutyától félő gyermeket egyszerűen odaállítsunk egy kutya mellé.

A gyermeknek saját tempójában kell haladnia.

1

Először akár csak ugyanabban a térben tartózkodik a kutyával.

2

Később közelebb kerül és megfigyeli.

3

Talán ad neki valamit vagy részt vesz egy közös feladatban.

4

Idővel kialakulhat az első közvetlen kapcsolat is.

Itt a kutya egyik legfontosabb „feladata” sokszor éppen az, hogy ne akarjon semmit: nyugodtan jelen legyen, kiszámítható legyen, és elfogadja, hogy a gyermek dönti el, mikor szeretne közelebb kerülni hozzá.
Gyermeked fél a kutyáktól? – részletek →

Hol dolgozhat terápiás kutya?

A terápiás kutyás munka nagyon sokféle helyszínen megjelenhet.

Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Fejlesztő intézmény Gyógypedagógiai foglalkozás Gyermekotthon Idősek otthona Szociális intézmény Rehabilitációs környezet Egészségügyi program Közösségi program

A páros felkészültségétől, tapasztalatától és az adott program szakmai céljától függően egészen különböző területeken dolgozhat.

Terápiás kutyás foglalkozások intézményeknek →

Ugyanazt csinálja minden terápiás kutya?

Nem. És nem is kell.

Az egyik kutya szeret apportírozni. A másik türelmesen fekszik egy gyermek mellett. Van, amelyik imád feladatokat végrehajtani. Másik kutya különösen nyugodt, ezért olyan foglalkozásokon lehet kiváló, ahol a csendesebb jelenlét fontos.

Egy jó terápiás program nem akar minden kutyából ugyanolyat csinálni. A kutya személyiségét, erősségeit, motivációját és komfortját ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a résztvevők igényeit.
AMIT KÍVÜLRŐL NEM MINDIG LÁTUNK

A terápiás kutya munkája sokszor kívülről alig látható

Képzelj el egy gyermeket, aki egy csoportban ritkán szólal meg.

A kutya leül mellé. A gyermek először csak figyeli. A következő alkalommal már megsimogatja. Később kimondja a kutya nevét. Majd megkéri valamire.

Egy kívülálló számára ez lehet, hogy csak néhány másodperc. A gyermek számára viszont óriási lépés lehet.

A kutya olyan helyzetet teremt, amelyben az ember képes lehet valamire, amit nélküle nehezebb lett volna megtennie.

És mi a felvezető feladata?

Nagyon sok.

A terápiás kutya soha nem dolgozik egyedül. A felvezető folyamatosan:

  • figyeli a kutyát,
  • figyeli a résztvevőket,
  • kezeli a helyzeteket,
  • irányítja vagy éppen visszafogja a kutyát,
  • kommunikál a szakemberrel,
  • és minden pillanatban felel a kutya jóllétéért.

Fel kell ismernie azt is, ha a kutya elfáradt, bizonytalan, túlterhelődött, pihenést igényel, vagy egy adott helyzet már nem komfortos számára.

A jó terápiás munka nem történhet a kutya rovására.

A terápiás kutya nem „mindenkit szerető kutya”

Attól, hogy egy kutya kedves, barátságos és imádja az embereket, még nem feltétlenül lesz jó terápiás kutya.

A terápiás munkához több kell. Fontos többek között:

  • a stabil temperamentum,
  • az együttműködés,
  • a megfelelő önkontroll,
  • az idegen emberek elfogadása,
  • a váratlan helyzetek megfelelő kezelése,
  • a felvezetővel való stabil kapcsolat,
  • és az is, hogy maga a kutya valóban jól érezze magát ebben a munkában.
Terápiás kutya képzéseink →

Mi történik egy valódi foglalkozás előtt?

A jól felépített terápiás kutyás foglalkozás nem úgy kezdődik, hogy: „Hozzuk be a kutyát, aztán majd történik valami.”

A foglalkozásnak célja van. Előre át kell gondolni:

Kik vesznek részt rajta? Milyen életkorúak? Milyen képességet szeretnénk fejleszteni? Milyen feladat illik ehhez? Milyen szerepet kap a kutya? Mennyi aktivitás megfelelő számára? Hogyan biztosítjuk mindenki biztonságát?

Ezután lehet felépíteni az adott foglalkozást. Éppen ezért ugyanaz a terápiás kutya egy matematikaórán teljesen más szerepet kaphat, mint egy óvodai kommunikációs foglalkozáson.

Miért olyan erős motiváció sok gyermek számára egy kutya?

Mert a kutya nem osztályoz.

Nem javítja ki a hibát. Nem mondja azt, hogy „ezt már tudnod kellene”.

Ha a gyermeknek három próbálkozás kell egy feladathoz, a kutya ugyanúgy ott marad. És amikor végül sikerül, a közös játék vagy interakció önmagában is jutalmazó élmény lehet.

Ez nem jelenti azt, hogy minden gyermeknél ugyanúgy működik a kutyás foglalkozás. De sok esetben a kutya olyan plusz motivációt és érzelmi bevonódást tud adni, amelyre a szakember további fejlesztési feladatokat építhet.

Valójában tehát mit csinál egy terápiás kutya?

Segíthet számolni. Ösztönözhet a megszólalásra. Közös feladatot adhat egy csoportnak. Részt vehet mozgásos gyakorlatban. Segíthet a szabályok gyakorlásában. Lehet nyugodt társ valaki mellett.

És előfordulhat az is, hogy a legfontosabb feladata egyszerűen az, hogy ott legyen.

De minden jó terápiás foglalkozás mögött van egy közös alap: a kutya jelenléte nem öncélú.

Nem helyettünk dolgozik. Hanem segít olyan helyzeteket teremteni, amelyekben könnyebb kapcsolódni, tanulni, fejlődni és együttműködni.
TAPPANCS SEGÍTŐKUTYÁSOK EGYESÜLETE

Szeretnél többet tudni a terápiás kutyás foglalkozásokról?

Nézd meg intézményi és gyermekeknek szóló terápiás kutyás programjainkat, vagy ismerd meg képzéseinket, ha a saját kutyáddal szeretnél elindulni ezen az úton.